Pályáról válaszolt először a Google TPU-s műholdja

Mi történt?

A Google október 1-jén lőtte fel a Project Suncatcher első prototípus műholdját, a program célja az AI számítási kapacitás űrbe telepítésének kutatása. Az azóta eltelt hetekben a csapat végigment az üzembe helyezési listán: bekapcsolták a gazdagépet és a TPU egységeket, majd lefuttatták az első gépi tanulási teszteket (Google).

Ezen a héten jött el a „Hello World” pillanat. Egy földi állomás feletti áthaladáskor felküldtek egy promptot a fedélzeti Gemma 4 nyílt modellnek, hogy írjon haikut arról, milyen az űrben lenni. A válasz a norvégiai Svalbard felett érkezett vissza. A Google szerint ez az első AI válasz egy adatközponti szintű TPU-tól pályán. Ezt űrtémájú limerickek, illetve a hasznos teher állapotát jelentő telemetriai promptok követték.

Mi jön ezután?

A következő tesztek azt vizsgálják, hogyan bírják a TPU-k a hőterhelést és a sugárzást pályán. Ha a chipek megbízhatóan futtatnak munkaterhelést az űrben, jöhet a következő mérföldkő: 2027-ben két, egymással összekötött műhold. A The Verge összefoglalója szerint a projekt hosszabb távú célja, hogy egyszer akár AI adatközpontok működjenek az űrben (The Verge).

Miért fontos?

Az AI adatközpontok energiaigénye a Földön egyre több helyen politikai és infrastrukturális korlát. A Suncatcher azt próbálja kideríteni, működhet-e a napenergiával ellátott, pályán futó számítás. Egy haiku még messze van egy adatközponttól, de az első bizonyíték arra, hogy egy TPU és egy nyílt modell a gyakorlatban is lefut pályán. A csapat most már a megbízhatóságot tudja mérni.