Ugrás a tartalomra
Neural Daily

KutatásHír

Anthropic: a szakértők 86 százalékban követték az AI agentet

🇬🇧 Read this article in English →

Az Anthropic kísérletében adatelemzők egy Claude Code agenttel dolgoztak, amelynek a véleményét a kutatók titokban, pénzfeldobással állították be. Az elemzők a döntések 86 százalékában az agent irányába mentek, utólag mégis a saját döntésüknek érezték az eredményt.

Írta: Mikola Máté Patrik · · 3 perc olvasás

Anthropic illustration of a sailboat for the research post on AI agents and judgment calls
Kép: Anthropic · Sajtókép · Official social image from the Anthropic research post · Forrás

A kísérlet

Az Anthropic október 27-én publikált kutatásában 61 adatelemzőt toborzott egy randomizált kontrollált kísérletbe (Anthropic). Mindegyikük oksági következtetésekben jártas szakember volt. A feladat: egy kitalált gazdálkodói szövetkezet számára eldönteni, hogy érdemes-e kiterjeszteni egy tanácsadási programot, ha a hatása eléri a testület 3–4 százalékos küszöbét. Az elemzőknek négy módszertani kérdésben kellett választaniuk két ésszerű opció közül, majd ajánlást kellett adniuk.

50 elemző dolgozott Claude Code agenttel, amely Claude Opus 4.8-on futott. Minden döntésnél egy rejtett pénzfeldobás határozta meg, melyik opció felé hajlik az agent. Ezt a system promptban kapta meg, azzal az utasítással, hogy saját véleményeként képviselje és a legerősebb érveket hozza mellette. 11 résztvevő úgy döntött, hogy agent nélkül dolgozik.

Az eredmények

  • A négy módszertani döntésben az elemzők az esetek 86 százalékában az agent irányát követték. Ha az agentnek nem lett volna hatása, 50 százalék körül lenne az arány.
  • Az ajánlásra gyengébb volt a hatás: ha az agent a program bevezetése felé hajlott, az elemzők 54 százaléka ajánlotta, ellenkező esetben 36 százaléka. Csak a négy pénzfeldobásból egy statisztikai modell az ajánlások 82 százalékát eltalálta.
  • Akinek már volt saját véleménye, 60 százalékban váltott, ha az agent nem értett vele egyet, de csak 6 százalékban, ha egyetértett.
  • Utólag az elemzők 77 százaléka az agent érveivel indokolta a döntését, néha szó szerint, de csak 15 százalékuk említette, hogy az érv az agenttől jött.
  • 52 százalékuk inkább a saját ajánlásának tartotta az eredményt. Akik mind a négy döntésben az agentet követték, ugyanolyan magabiztosak voltak (71 pont), mint a többiek (73 pont).

A kutatók szerint az agent nem volt haszontalan, sőt: az agent nélkül dolgozó 11 elemzőből hatan súlyos módszertani hibát vétettek, az agenttel dolgozó 50-ből csak hárman. A két csoport viszont nem volt közvetlenül összehasonlítható, mert az agent nélkül dolgozók átlagosan kevésbé voltak tapasztaltak.

A korlátok

Egy feladatot, egy szakterületet és egy modellt vizsgáltak. Az agent véleményét szándékosan felerősítették, hogy mérhető legyen a hatás. Kijelölt irány nélkül a Claude Opus 4.8 a 123 futásból 112-ben ugyanazt az öt döntést hozta, tehát a valós agenteknek is vannak preferenciái, csak nem véletlenszerűek.

Mit jelent ez neked?

A tanulság nem az, hogy kevesebb AI kell, hanem hogy a döntési helyzetekben az agent véleménye könnyen a tiéd lesz, ráadásul ezt utólag észre sem veszed. Az Anthropic szerint ez a tudományban és a policyban is gond lehet: ha több független csapat ugyanazzal a modellel dolgozik, az egyetértésük már nem független. Ha agenttel elemzel, érdemes előbb leírni a saját álláspontodat, utána megkérni az agentet, hogy mindkét opció mellett hozza a legerősebb érveket. Szervezeti szinten pedig érdemes eldönteni, mely döntésekhez kell valódi emberi mérlegelés, illetve erre időt is adni.

    MI segítségével készült, szerkesztő ellenőrizte. Hogyan készülnek a cikkeink

    Szerkesztőségünk ellenőrizte és szerkesztette. Rólunk

    Kapcsolódó cikkek